2014. július 1., kedd

dynaTrace ingyen - Teljes verzió, 15 napig

Igen! Ezen az oldalon bárki számára letölthető a teljes funkcionalitású dynaTrace és 15 napon keresztül szabadon használható, akár éles környezetben is. A free trial licence a következőket tartalmazza:
  • Java agent: 2
  • .NET agent: 2
  • Webserver agent: 2
  • PHP agent: 2
  • Browser agent:2
  • UEM volume: 100.000

Először is regisztrálni kell egy céges e-mail címmel a Compuware web-oldalán, majd a kiküldött e-mailben található linkre kattintva meg kell adni az új jelszavunkat. Ezután egyből hozzáférést kapunk a közösségi portálhoz, a hivatalos fórumhoz és a dynaTrace teljes dokumentációjához, amelyben részletesen le van írva minden információ egészen a telepítéstől a használatig! Az induláshoz szerencsére nem kell átolvasni a teljes doksit, mivel a kezdőoldalon egy 4 lépéses varázsló vezet el minket a dynaTrace használatba vételéhez. A letöltéstől számítva, nagyjából 15 perc alatt beüzemelhető a rendszer!

A dynaTrace használata és a performancia vagy funkcionális problémák beazonosítása persze igényel egy kis gyakorlatot, ezért ha bármilyen kérdésed lenne a telepítéssel vagy a konfigurálással kapcsolatban esetleg egy gyors elemzést kérnél tőlem a vizsgált alkalmazásodról, nagyon szívesek segítek! Ne kíméljetek! .)

2014. június 19., csütörtök

Raspberry Pi - Apache web-szerver otthonra 2.

Miután beállítottuk, hogy az otthon.no-ip.org és a munka.no-ip.org címről kívülről is elérhető legyen a web-szerverünk, nézzük meg hogyan állítható be, hogy ezek a címek két különböző website-ra mutassanak. (Virtual Hosting)


Az Apache webszerver fő konfigurációs beállításai az /etc/apache2/apache2.conf fájlban találhatók, ami hivatkozik az engedélyezett website-okat tartalmazó könyvtárra (/etc/apache2/sites-enabled). Itt pedig sym linkek találhatók az elérhető website-okat tartalmazó könyvtárra (/etc/apache2/sites-available/).

Hozzuk létre a 2 website állományait és naplófájljait tartalmazó könyvtárakat:
mkdir /var/www/otthon.no-ip.org
mkdir /var/www/munka.no-ip.org
mkdir /var/log/apache2/otthon.no-ip.org>
mkdir /var/log/apache2/munka.no-ip.org
Hozzuk létre az első web-site virtuális hoszt beállításait tartalmazó fájlt /etc/apache2/sites-available/otthon.no-ip.org az alábbi tartalommal:
<VirtualHost *:80>
 ServerAdmin webmaster@otthon.no-ip.org
 ServerName otthon.no-ip.org
 DocumentRoot /var/www/otthon.no-ip.org

 CustomLog ${APACHE_LOG_DIR}/otthon.no-ip.org/access.log combined
 ErrorLog ${APACHE_LOG_DIR}/otthon.no-ip.org/error.log
 LogLevel warn
</VirtualHost>
Hozzuk létre a második web-site virtuális hoszt beállításait tartalmazó fájlt /etc/apache2/sites-available/munka.no-ip.org az alábbi tartalommal:
<VirtualHost *:80>
 ServerAdmin webmaster@munka.no-ip.org
 ServerName munka.no-ip.org
 DocumentRoot /var/www/munka.no-ip.org

 CustomLog ${APACHE_LOG_DIR}/munka.no-ip.org/access.log combined
 ErrorLog ${APACHE_LOG_DIR}/munka.no-ip.org/error.log
 LogLevel warn
</VirtualHost>
Engedélyezzük a site-okat a /etc/apache2/sites-enabled könyvtárban:
ln -s /etc/apache2/sites-available/otthon.no-ip.org otthon.no-ip.org
ln -s /etc/apache2/sites-available/munka.no-ip.org munka.no-ip.org>
Hozzunk létre egy-egy index.html-t más-más tartalommal a web-site-ok teszteléséhez
touch /var/www/otthon.no-ip.org/index.html
touch /var/www/munka.no-ip.org/index.html
Frissítsük az Apache web-szerver beállításait: sudo service apache2 reload

/var/www/otthon.no-ip.org/images könyvtár tartalmát az egyszerűség kedvéért egy BASIC authentikációval védtem le, amihez először létrehoztam egy password fájlt és hozzáadtam két felhasználót.
mkdir /etc/htpasswd
htpasswd -c /etc/htpasswd/.htpasswd user1
htpasswd /etc/htpasswd/.htpasswd user2
Az /etc/apache2/sites-available/otthon.no-ip.org fájlban pedig felvettem az alábbi sorokat:
 <Directory "/var/www/otthon.no-ip.org/images">
   AuthType Basic
   AuthName "Authentication Required"
   AuthUserFile "/etc/htpasswd/.htpasswd"
   Require valid-user
 
   Order allow,deny
   Allow from all
 </Directory>
Végül újraindítottam a webszervert: sudo service apache2 restart


2014. június 2., hétfő

Raspberry Pi - Apache web-szerver otthonra 1.

A Raspberry Pi fogyasztása minimális (2-4W), így nagyjából havi 200 forintos áram költség mellett egy teljesen hangtalan szervert üzemeltethetsz folyamatosan otthonról, amit a kis mérete miatt (8.5cm x 5.6mm x 2.1cm) akár a szekrény tetejére is felrakhatsz.

Szerettem volna egy jelszóval védett web oldalon néhány családi fényképeket publikálni a rokonoknak (A Facebook-ot és a társait inkább hagyjuk) valamint néhány munkával kapcsolatos oktatási anyagot közzétenni az ügyfelek számára. Nem számítok nagy forgalomra, így adódott a remek alkalom hogy a Raspberry Pi-n alakítsak ki egy web-szervert méghozzá két website-al! (A példa kedvéért legyen ez az otthon és a munka)

Először is telepítettem az Apache HTTP szervert a sudo apt-get install apache2 paranccsal majd leellenőriztem, hogy a http://localhost:80 címen megjelenik-e a /var/www/index.html tartalma. Mivel a web-szervert kívülről is elakartam érni, ezért az otthoni routerem virtual szerver beállításainál kinyitottam a TCP/80-as portot, így a szolgáltatótól kapott IP címmel már meg is jelent az index.html tartalma. Szuper! Az IP címemet azonban dinamikusan adja a szolgáltató,  - ami naponta akár többször is megváltozhat - ezért az ingyenes noip DDNS szolgáltatását használtam arra, hogy a noip-nél beregisztrál domain neveim mindig az aktuális IP címemre mutassanak. Ahhoz, hogy az IP címem mindig szinkronizálódjon a noip felé, egy kliens alkalmazást telepítettem az Raspberry Pi-re, ami periodikusan elküldte a noip-nek az IP címemet. Érdemes megemlíteni, hogy az újabb routerek esetén már nem szükséges a kliens alkalmazás feltelepítése, mivel támogatják a DDNS beállítását.

Tehát beregisztráltam a noip.com-ra, majd a Hosts/Redirects, Manage Hosts alatt felvettem két hoszt nevet, ahogy az alábbi képen is látható: otthon.no-ip.org és a munka.no-ip.org. Mivel az aktuális IP címem automatikusan kitöltésre került, mindkét hoszt névvel egyből elértem a web-szerverem.


A következő lépés a noip kliens telepítése:
cd /usr/local/src/
wget http://www.no-ip.com/client/linux/noip-duc-linux.tar.gz
tar xf noip-duc-linux.tar.gz
cd noip-2.1.9-1/
make install
A noip programot a sudo /usr/local/bin/noip2 paranccsal tudjuk elindítani, azonban érdemes beállítani az alábbi tutorial alapján, hogy a Raspbian indulásával a noip szolgáltatás is mindig elinduljon. Innentől kezdve az otthoni web-szerverünk, a két beregisztrált hoszt névvel folyamatosan elérhető lesz bárki számára.

Tulajdonképpen egy mobiltelefonról is bárhonnan hozzáférhetünk az otthoni Raspberry Pi mini-számítógépünkhöz, lekérdezhetjük a GPIO portra kötött szenzorokat vagy a rákötött kamera segítségével megnézhetjük mi történik odahaza... :)

A folytatásban azt fogom megmutatni, hogy hogyan lehet mindkét website-ot üzemeltetni ugyanerről a web-szerverről, a virtuális hoszt beállítások segítségével.

2014. május 20., kedd

Raspberry Pi - Raspbian kezdő lépések

Miután megnéztük, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Raspberry Pi-ben folytassuk a beüzemeléssel. A Debian alapú Raspbian használatához, először töltsük le az image fájlt, majd írjuk ki egy minimum 4GB-os SD kártyára. Windows alatt használjuk a Win32DiskImager programot, Linux alatt pedig a sudo dd bs=1M if=2014-01-07-wheezy-raspbian.img of=/dev/sdb parancsot. A későbbiekben ugyanilyen módon, backup mentést is érdemes készíteni az SD kártyáról. Ha wifi-n keresztül fogjuk használni a RPI-t vagy éppen nincs kéznél Ethernet kábel, akkor még a legelső indítás előtt érdemes a wifi beállításokat elvégezni a kiírt SD kártyán az /etc/network/interfaces fájlban:

auto lo
iface lo inet loopback
iface eth0 inet dhcp

allow-hotplug wlan0
auto wlan0
iface wlan0 inet dhcp
wpa-ssid "MY_SSID"
wpa-psk "MY_PASSWORD"

Ha ez megvan akkor tegyük be az RPI-be az SD kártyát és a nano wifi adaptert, majd csatlakoztassuk a micro USB tápot. Nézzük meg, hogy a DHCP-n keresztül milyen IP címet kaptunk, majd egy ssh klienssel csatlakozhatunk az alapértelmezett pi felhasználónévvel és a raspberry jelszóval. 

Adjuk ki a sudo raspi-config parancsot és válasszuk ki az Expand Filesystem opciót a teljes SD kártya használatához, változtassuk meg a pi felhasználó jelszavát (Change User Password) és a használat szerint konfiguráljuk be (nálam 16MB), hogy mennyi memóriát adunk a GPU-nak (Memory Split). Itt még más hasznos beállításokat is találhatunk, érdemes körülnézni! A változtatások életbelépéshez a sudo reboot paranccsal indíthatjuk újra a Raspbian-t. Az újraindulás után frissítsük a firmware-t a sudo apt-get install rpi-update, a csomag index fájlokat - azaz a lokális szoftver repositoryt - a sudo apt-get update paranccsal és a telepített csomagokat a sudo apt-get upgrade kiadásával. 

A nano WIFI adapterem mellett, maradt még egy szabad USB port, ezért oda egy pendrive-ot tettem be. Ahhoz hogy a Raspbian kezelni tudja az NTFS-t feltelepítettem a linuxos ntfs driver-t a sudo apt-get install ntfs-3g paranccsal, majd a sudo fdisk -l kiadásával megkerestem hova került beillesztésre a pendrive-om (/dev/sda1) ezután tartósan felcsatoltam a /media könyvtár alá, úgy hogy az /etc/fstab fájlban felvettem ezt a sort: /dev/sda1 /media ntfs-3g defaults,rw,gid=100,umask=002 0 0

Végül pedig létrehoztam egy új felhasználót az users csoportba, sudo useradd -m -G users -s /bin/bash myuser és beállítottam neki a jelszavát: sudo passwd myuser.

2014. május 6., kedd

Raspberry Pi - Nekem kell ez a kütyü!

Legutóbb akkor volt ilyen hűha érzésem amikor a dynaTrace-szel találkoztam, ez a kis cucc tényleg beindította a fantáziámat, csak repkednek az ötleteim hogy mire lehetne még használni. Hogy mi ez? Hát a Raspberry Pi! :)

Raspberry Pi egy nagyon olcsó, bankkártya méretű miniszámítógép (áramköri lapka), amiből egy A és egy B model is létezik 25$ ill. 35$-os áron. Ezek specifikációja itt megtalálható. Persze nem kell meglepődni ennyiért nem egy erőgépet fogunk kapni, de amire kitalálták arra pont jó lesz! USB-n keresztül csatlakoztathatunk hozzá egeret és billentyűzetet, az analóg vagy a HDMI kimenetre pedig TV-t vagy monitort is ráköthetünk, habár a későbbiekben úgyis távolról fogjuk használni. Szükségünk lesz még egy min. 700mA Micro USB tápra, egy ethernet kábelre vagy wifi adapterre és egy sd kártyára amire az operációs rendszer kerül.


A Raspberry Pi legnagyobb előnye talán a testreszabhatóság, amit mi sem bizonyít jobban mint hogy milyen sok mindenre felhasználható.

Linux szerver otthonra

Hasznos ha van egy saját otthoni FTP/WEB/SCM/... szervered vagy egy torrent kliens géped ami egész nap folyamatosan fut és ssh-n keresztül bármikor beléphetsz rá! Mivel a Raspberry Pi kis méretű, teljesen hangtalan (nincsenek benne mozgó alkatrészek) és a fogyasztása is minimális (~4W) az otthoni és tanuló projektek szerver funkcionalitását jól eltudja látni.

Elektronikai hackelés

A Raspberry Pi rendelkezik egy GPIO porttal amire output (led, LCD kijelző, motor) vagy input (mozgás, távolság, hőmérséklet érzékelő szenzor) eszközöket is ráköthetünk és ezeket Python vagy akár Java nyelven is programozhatjuk. Ehhez még hozzájön a Raspberry Pi kamera portja amire akár egy full HD-s éjjellátó kamerát is illeszthetünk. 

Média Center

A HDMI kimenet használatával a TV-n vagy a monitoron zenéket és 1920x1080 Full HD videókat is lejátszhatunk amit az XBMC nyílt forráskódú szoftver segítségével a OpenELEC, Xbian, Raspbmc disztribúciókon keresztül érhetünk el. A beüzemeléshez itt van egy jó leírás.

További alkalmazási lehetőségek:

A Raspberry Pi megismeréséhez és a használatához nagyon sok tutorial fellelhető a neten, a számomra leghasznosabbakat pedig itt gyűjtöttem össze:


Végezetül pedig ha kedvet kaptatok egy kis "hackeléshez" a hazai kereskedők közül a malnapc.hu és az rpibolt.hu weboldalán vagy pedig az ebay-en érdemes szétnézni.